A hematit titkai: az Ókor a Mars, és mágnesesség

A vérvörös karcszín és az ókori hagyományok

A hematitról a legtöbb embernek egy hűvös, fémesen csillogó, szürkésfekete ásvány jut eszébe. Ha rákeresünk a hazai cikkekben, szinte kivétel nélkül azt találjuk, hogy földelést segítő kő, ami jót tesz a vérkeringésnek. Bár ezek a leírások megszokottak, a hematit mineralógiai háttere, történelme és a körülötte lévő tudományos tények ennél nagyságrendekkel izgalmasabbak. Léteznek olyan meglepő összefüggések vele kapcsolatban, amelyeket a legtöbb helyen egyáltalán nem említenek, pedig megváltoztathatják azt, ahogyan erre a kőzetre tekintünk.

Az egyik legszembetűnőbb tulajdonsága maga a neve, amely a görög haima, azaz vér szóból ered. Bár kívülről acélszürke vagy teljesen fekete, ha a hematitot megkarcoljuk, vagy porrá őröljük, meglepően élénk, vérvörös nyomot hagy maga után, főleg víz hozzáadásával. Ez a jelenség a mineralógiában a karcszín-teszt, és az ókorban pontosan ez a vörös elszíneződés indította el azt a néprajzi és hagyományos elképzelést, hogy a hematit szoros kapcsolatban áll a vérrel és a keringéssel. Természetesen, ha valódi fizikai vagy egészségügyi panaszokról van szó, a szakszerű orvosi ellátást semmilyen ásvány nem helyettesíti, viszont a kő kultúrtörténete szempontjából ez a jelenség a mai napig meghatározó irányt képvisel.

Őskori festék és bronzkori tükör?

A fent említett tulajdonsága révén az emberiség egyik legősibb festőanyagaként tartjuk számon: a paleolitikumi barlangrajzokon – például a bölényábrázolásairól híres altamirai barlangban – használt vörös okker alapja őrölt hematit. A régészek több mint 100 000 éves hematit-őrlő szerszámokat is feltártak, ami azt jelenti, hogy már az ősember is tudatosan használta ezt az anyagot. Később, a bronzkorban, mivel felcsiszolva szép fényes felületet kapunk, a nagyon finomra csiszolt, magas fényű hematitlapokat használták tükörként az ókori egyiptomi és görög civilizációkban még a tükör feltalálása előtt.

Hematit a Marson: Az űrkutatás áfonya golyói

A hematit nemcsak a Földön, hanem a világűrben is jelen van, konkrétan a Mars vörös színéért felel. A távoli bolygó felszínét borító por nagy része mikroszkopikus méretű hematit porból áll. Amikor a NASA Opportunity rover járműje a Marsot kutatta, apró, gömb alakú hematitokat talált a kőzetekben, amelyeket a kutatók marsi áfonyagolyóknak neveztek el. Ez nem csupán egy látványos geológiai érdekesség volt, hanem komoly tudományos mérföldkő is, mivel az ilyen típusú hematit-struktúrák kizárólag folyékony víz jelenlétében tudnak kialakulni. Ez a felfedezés szolgáltatta az egyik legfőbb bizonyítékot arra, hogy a Marson régen víz folyhatott. 

A moqui

Az ezotériában oly kedvelt, kedves kis Moqui-golyók (vas-oxid/hematit és homokkő) a Marson talált „áfonyákhoz” hasonlóan a Földön is megtalálható, főként hematitból álló gömböcskék!

Miért nem vonzza a természetes hematitot a mágnes?

A leggyakoribb félreértés és kérdés a hematittal kapcsolatban mégis a mágnesességhez kapcsolódik. Sokan tapasztalják, hogy a vásárolt hematit nem tapad hozzá egy sima hűtőmágneshez, és ez rendjén is van.

A valóságban a tiszta, természetes hematit (Fe2O3) alapvetően nem reagál az átlagos kézi mágnesre. Ennek az oka a kristályszerkezetében rejlik: természetes hematitban főként a vasionok (Fe3+) mágneses elemei két ellentétes irányú alrácsban, illetve természetesen rendezetlenül helyezkednek el, így lényegében kioltják egymást. Az úgynevezett, tudományos Morin-átmeneti viszonyok alatt pedig a hematit tiszta antiferromágneses anyagként viselkedik, nulla eredő mágneses mezővel. Egy elhanyagolhatóan gyenge eredő mágnesessége lehet, ami viszont még mindig fényévekre van attól, hogy vonzza egy sima mágnes.

Vagyis pont az a természetes állapot, amikor a vasionok elrendeződése miatt az ásvány látszólag nem csinál semmit a mágnes közelében.

A mágneses hematit oka

Akkor mégis miért találkozunk a piacon olyan hematittal, ami erősen mágneses?

Erre két mineralógiai és technológiai oka van:
- Természetes magnetit jelenléte: A természetben előforduló hematit kőzetekben ritkábban találhatók magnetit (Fe3O4) zárványok vagy szennyeződések. Mivel a magnetit egy kifejezetten erős ferromágneses ásvány, a jelenléte miatt az amúgy nem reagáló hematit kőzet is elkezd vonzódni a mágneshez.
- Mesterségesen mágnesezett kerámiák: nagyon népszerűek a kifejezetten mágnesesként árult hematit termékek. Ezek túlnyomó többsége mesterségesen előállított, szintetikus ferrit kerámia – szaknyelven hematin. Ezeket vas-oxidok és egyéb fémek összekeverésével gyártják, majd utólagosan felmágnesezik őket.

Mindkét formának megvan a maga szerepe és értéke: a szintetikus, mágnesezett változat kiváló és praktikus alapanyag, ha kifejezetten mágneses kiegészítőt keresünk, míg a természetes, nem mágneses formában megtalálható hematit az a klasszikus, eredeti ásvány, amelyből a Föld – és a Mars – geológiai történetének egy darabját tarthatjuk a kezünkben.

Blogcikkünk fő képe: NASA által készült fotó, Mars Curiosity Rover expedíció

Szeretnél még több érdekességet olvasni a hematitról? Megteheted itt.

Teljes hematit termékkínálatunk megtekintése



Vissza a lap tetejére